Pedig Ricardo Moniz, a gyengébbik zöld-fehérek edzője azt találta mondani, hogy a legkönnyebben a Magyar Kupából lehet kijutni a nemzetközi porondra… Csak ahhoz kicsit jobban kellene futballozni.
Az első félidőt úgy, ahogy van, kidobhatjuk memóriánkból a trash címkével ellátott dobozba, még aránylag a Halinak volt több helyzete, pedig nem játszott Rózsa, Halmosi, Radó és Kenesei a megszokott sztenderd tizenegyből.
Aztán a szünetben bejött a 33. születésnapját tegnap ünneplő Halmosi, és Nagy Gábor széllvészgyors elfutása után a centerezést magabiztosan helyezte Ranilovic hálójába. 0-1.
Három perc sem telt el, Schimmer és Andorka kényszerítőzött, odapattant a labda utóbbihoz, aki berúgta a hálóba a labdát, 0-2.
A második vasi gól szerzőjét még kiállította Szabó Zsolt a második sárgával – könyökölt Andorka… -, s mivel még 31 perc hátra volt, még akár meleg is lehetett volna a pite.
De nem lett az, a Hali átvészelt egy-két forró pillanatot, aztán győzött 2-0-ra.
Tegyük hozzá: a tíz nappal ezelőtti bajnoki 2-1 – akkor a Fradi győzött – is mintha a véletlen kategóriájába tartozott volna, akkor is ötször annyi helyzete volt a vasiaknak, mint a IX. kerületieknek.
Moniznak rengeteg dolg lesz, ha ütőképes csapatot akar formálni játékosaiból, ez a mai Fradi egy az egyben a Détári-idők tompa, fantáziátlan társaságát idézte.
Ricardo Moniz nyilatkozata:
– Nem Jovanovics sérülése volt a probléma, persze van hozzá köze, de Csukicsnak kellett volna mennie Nagy Gáborral – nem sikerült, ebből született az első gól. Azt akartuk, hogy kezdeményezőbbek legyünk belső védő pozícióban – Besics ezt nem tudta megoldani. Az első félidőben egy fal ellen kellett játszanunk, sajnos, nincs meg a csapatban az a kreativitás, amellyel ezt a falat át lehet törni. Szünet után három perc alatt eldőlt a meccs.
Halmosi Péter:
– Tegnap töltöttem be a harmincharmadikat, nagyon boldog vagyok. Érdekes, a múltkor még jobban játszottunk, mint most, de akkor nem volt szerencsénk. A múlt héten az MTK-meccs után a feleségemmel és a srácokkal már megünnepeltük a születésnapomat.
Artner Tamás:
– Nagyon büszke vagyok a csapatomra, rendre megvalósítják a taktikai elképzeléseimet. Arra külön büszke vagyok, hogy három 1992-es és ugyanannyi 1990-es születésű, saját nevelésű játékosunk is pályára lépett. Azt terveztem, hogy Keneseit a hatvanadik perc környékén becserélem, de mivel tízen maradtunk, erre nem volt lehetőség. Majd Debrecenben, a bajnokin többet játszhat, mert pihent lesz.
