A FIFA továbbra sem akarja a technikai újításokat

A szövetség szóvivője nem volt hajlandó válaszolni hétfőn a Németország–Anglia mérkőzésen történt bírói tévedéssel kapcsolatos kérdésekre (mint ismeretes, Frank Lampard lövése egyértelműen a gólvonal mögött pattant le, ám a játékvezető mégsem adta meg a találatot, majd este Carlos Tevez az argentinok első gólját Mexikó ellen egyértelmű lesről szerezte). Egyértelművé vált, hogy a játékosok, edzők, és még néhány FIFA-tisztviselő által is kívánatosnak tartott gólvonal-technológiáról szóló egyeztetések nem kerülnek terítékre jövő márciusnál hamarabb. Ekkor fog a szövetség szabályalkotó testülete (International Football Association Board – IFAB) ülésezni Newportban. A testület egyébként idén márciusban már 6–2 arányban leszavazta az Adidas, illetve a Hawk-Eye által kifejlesztett, tehát nem FIFA-utasításra készült gólvonal-rendszerek tesztelését, annak ellenére, hogy a kérdés napirenden volt. A testület nyolc szavazata egyébként a futball őshazájának hagyományos szövetségeinek (angol, skót, walesi, északír szövetségek) egy-egy, illetve a világ másik 204 labdarúgó szövetségét képviselő FIFA négy szavazatából tevődik össze. Mivel a döntések meghozatalához egyszerű többségre van szükség, így ebből az arányból az következik, hogy a FIFA jóváhagyása nélkül nem születhet szabálymódosítás, ám a nemzetközi szövetség egymaga sem változtathat a szabályokon. A gólvonal-technológia kérdésének felvetője és legfőbb támogatója a Skót FA képviseletében Gordon Smith volt idén márciusban, őt a korábbi angol elnök Ian Watmore is támogatta – ma már egyikük sincs a posztján. Az ellenzők között volt az északír és a walesi szövetség, illetve Sepp Blatter FIFA-elnök. A többi FIFA-képviselő között volt Michel Platini UEFA-elnök, aki a kapuk mögött helyezkedő gólbírók alternatív megoldásának legfőbb harcosa (ezt a rendszert már ki is próbálta az Európa-liga legutóbbi kiírásában), és Julio Grondona FIFA-alelnök. Blatter, akinek véleménye a kérdésben megingott az Írország elleni vb-pótselejtezőn történt Thierry Henry-kezezés nyomán kirobbant ügy miatt, végül a gólvonal-technológia ellen lépett fel. Továbbra is hangsúlyozta ugyanis, hogy szerinte a futballnak meg kell őriznie emberi arcát, és hogy a hibás döntések hozzátartoznak a játékhoz. Egy későbbi, világbajnokság előtti IFAB-ülésen aztán eldöntötték, hogy világszerte engedélyezik a gólbírókkal kiegészülő, ötbírós rendszer tesztelését. Ugyan az Európa-ligában kipróbált rendszerről vegyesek voltak a visszajelzések, a következő szezontól bevezetésre kerül a Bajnokok Ligájában, és minden bizonnyal a 2012-es Európa-bajnokságon is használni fogják. A Profi Labdarúgók Nemzetközi Szövetsége (FIFPro) azonban az ominózus világbajnoki nyolcaddöntők után tegnapelőtt felemelte a hangját, miszerint itt az ideje bevenni a technikát a játékvezetésbe. „Tudjuk kezelni a helyzetet, a futballvilág akarja az újítást, és a jelenlegi helyzet elfogadhatatlan” – mondta Tijs Tummers, a FIFPro technikai bizottságának főtitkára. „A német–angol meccsen látott hiba elképesztően könnyen elkerülhető lenne. Ennél meggyőzőbb érv nem is lehetne a gólvonal-technológia mellett”. Dr. Paul Hawkins, a Hawk-Eye (Sólyomszem) rendszer kifejlesztőjének újítását már alkalmazzák a krikett- és teniszmeccseken is. Hawkins szerint ha a rendszert bevezetnék, és az jelezné, ha a labda teljes terjedelmével áthaladt a gólvonalon, az nagyban támogatná a játékvezetőket. „A gólvonal környéki szituációk teljes egészében döntőek egy meccs kimenetele szempontjából, és a rendszer fél másodperccel az eset után már a játékvezetőhöz juttatná az információt. Ez ugyan kiemelné a gólvonal környéki eseteket a többi döntés közül, de ezek más döntések is, nagyon fontosak egy meccsen. A játékvezetők akarják a technológiát, mert segítené, és nem helyettesítené őket”. Eközben ugyan a FIFA figyelmezteti a nagy tornák szervezőit, hogy ne játsszák vissza a kétes helyzeteket a stadionok nagy kivetítőin, az Argentína–Mexikó meccsen ez mégis megtörtént, indulatokat és vitát szítva a pályán, miközben a kellemetlen helyzetbe kerülő Rosetti játékvezető a jelenlegi szabály szerint a felvétel alapján nem vonhatta vissza az egyértelmű lesgólt. Ez ráadásul nem az első eset volt a tornán. Nicolas Maingot FIFA-szóvivő szerint néhány helyzetet nem lenne szabad visszajátszani, és jobban oda fognak figyelni a rendezők kontrollálására a jövőben. Arra a felvetésre azonban nem válaszolt, miszerint a FIFA a vasárnapi események miatt nevetség tárgyává vált. „A FIFA nem egy kiemelt eset miatt foglalkozik a játékvezetéssel, hanem évek óta, folyamatosan, a konföderációk és a nemzeti szövetségek segítségével. A játékvezetés a világ minden pontján része a játéknak, és tovább fogunk dolgozni a kérdésen” – mondta Maingot. A következőkben pedig sorra vesszük a játékvezető támogatására bevethető új rendszereket és technológiákat – amelyek közül a FIFA kizárólag a gólbírók rendszeréről hajlandó tárgyalni, a játék emberi arcára hivatkozva –, pro és kontra érvekkel. Gólvonal-technológia Több más futballvezető mellett a korábbi Arsenal-alelnök, David Dein már évek óta lelkes híve, a bevezetése körüli viták a vasárnapi Lampard-incidens óta minden eddiginél erősebben lángoltak fel. Pro: Két különböző rendszer is létezik a megvalósítására. A Cairos-Adidas fejlesztés egy mikrochipet ültet a labdába, és érzékelőket a kapufákba. A teniszmeccsekről ismert Hawkeye (Sólyomszem) a függőleges kameraállás alapján digitálisan mutatja be a helyzetet – mindkét esetben kevesebb, mint egy másodperc alatt a játékvezető birtokában van az információ. Kontra: Az univerzalitás kérdése. Az ellenzők azt emelik ki, hogy megkülönböztetné a játékot, más lenne a modern stadionokban, és más a kisebb pályákon. Attól is félnek, hogy aláásná azt az alapvetést, miszerint a játékvezető saját döntése határozza meg a játékot. Videobíró Más sportágakban, például az amerikai futballban vagy a krikettben működő rendszer, a jáékvezető segítője a kétes helyzeteket egy monitoron figyeli több kameraállásból. Pro: A kétes helyzeteket, amelyek egész meccseket és sorsokat dönthetnek el – mint például Thierry Henry kezezése Írország ellen –, majdnem azonnal ki lehetne szűrni. Kontra: Más sportágakban, ahol alkalmazzák, természetes, a játék jellegéből adódó szünetek vannak a játékban, vagy tiszta játékidőt mérnek, és érdekes kérdés, hogyan állíthatna meg a játékvezető egy labdarúgó meccset a kétes helyzet kivizsgálása miatt, majd hogyan és honnan indítaná azt újra. Néhány lesgyanús helyzet pedig annyira szoros lehet, hogy még a videobíró sem tudna pontos döntést hozni. Az univerzalitás kérdése pedig még a gólvonal-rendszernél is erősebben jelen van ebben a kérdésben, és ez szüli a legtöbb ellenszavazatot, amellett, hogy attól is félnek, a rendszer teljesen széttördelné a játékot. Challenge-rendszer 2008 óta a teniszben is bevezették. Ott a játékosok szettenként három challenge-lehetőséggel rendelkeznek. Ilyenkor megkérdőjelezhetik a játékvezető döntését, és az esetet kivetítőn, lassítva, számítógép segítségével nézik vissza. A rendszert kipróbálták már a gyephokiban is. Itt csak akkor használhatják el a csapatok a következő lehetőséget, ha az előző esetben igazuk volt. Pro: Leszűkítené a videobírós technológia használatát félidőnként egy bizonyos számú esetre, amit az adott csapat vissza akar nézni. Kontra: Itt is kérdéses, hogyan folytatódna a játék, vagy kinél kellene kikérni a lehetőségeket, és mi lenne a futóórával. Könnyen vezethetne zsűri-rendszerhez, amit senki nem szeretne. Teniszben sem aratott osztatlan sikert, például Roger Federer nem kedveli. Extra játékvezetők Michel Platini saját gyártmányú ötlete, miszerint minden kapu mögött gólbírók állnak, az előző szezonban az Európa-ligában már ki is próbálták a rendszert. Elnyerte a FIFA témogatását is, így a következő szezontól az egész világon kipróbálják, bevezetik a Bajnokok Ligájában is. Pro: A játékvezető plusz szempárokat kap, így könnyebben meg tudja ítélni a kétes helyzeteket a gólvonalon, illetve a büntetőterületen belül. Meghagyja a játék emberi mivoltát, nem kell hozzá technikai újítás. Kontra: Vegyesek a visszajelzések az Európa-ligából. Növelheti a zűrzavart, hiszen a kommunikáció a játékvezetők között többrésztvevős lenne, ráadásul a plusz játékvezetők sem vesznek észre minden esetet jól. (guardian.co.uk) Boldizsár Márton