Megnéznénk Del Bosquét újra a Bernabéu-ban (fotó: marca.com – archív)
Vicente Del Bosque – Real Madrid
Két BL-győzelem után meglehetősen etikátlanul és főleg hálátlanul vált meg Del Bosque-tól a Real Madrid 2003-ban – és azóta sem jó egyik edző sem a Realnak, a La Décimát elérő Carlo Ancelotti sem. Bár Rafa Benítez még csak most érkezett Madridba, sok időt neki sem adunk, és utána talán érdemes lenne visszahívni még a jó öreg Vicentét, aki a spanyol válogatottal már mindent megnyert (vb, Eb), és szeretett klubjához talán szívesen visszamenne.
Carlo Ancelotti – AS Roma
A Roma 2011-ben elszalasztotta a történelmi esélyt: a klub akkor nyerte meg magának az új amerikai befektető csoportot, a pénz azóta is ömlik az olasz főváros bordó-sárga csapatához, ám az edzői kérdés még nincs igazán megoldva, a francia Rudi Garcíát – aki szemmel láthatóan nem érti pontosan a calcio alapvető mechanizmusait – egyik meccs után áldják, a következő meccs után már átkozzák a szurkolók. 2011 nyarán a már akkor is kétszeres BL-győztes edző, Carlo Ancelotti szabad volt, és szinte felajánlotta magát, hogy örömmel menne imádott csapata, a Roma padjára, ám akkor a klubvezetők Luis Enriquét választották… Carlo most viszont újra szabad, és talán csak arra vár, hogy jöjjön Garciának egy újabb BATE-féle balhorog…
Joachim Löw – Bayern München
A bajor sztárcsapatnál többen utálják Pep Guardiolát, mint ahányan szeretik, a játékstílusát tekintve pedig pláne, noha az eredményességre eddig csak a BL-ben lehet panasz (legalábbis ahol az elődöntő annak számít). Löw ugyan príma helyen van a világbajnok válogatottnál, de egyrészt jót tenne az ő pályafutásának is, ha végre megmutatná a nagyságát egy klubcsapatnál is, másrészt a válogatottal innen már csak lefelé vezethet az út, a célt már elérte.
Rudi Garcia – PSG
Garcia nem hülye edző, nagyon is okos, csak éppen nem illik az olasz futballba. A franciába viszont nagyon is, és Párizsban épp lenne egy csomó olyan játékosa, akikkel lehet játszani a gyors széljátékokat és a kevés labdaérintésből álló villámtámadásokat. Sőt, ott még ellenfél is van hozzá, amely mindezt az igényt tiszteletben tartja…
Frank Rijkaard – Hollandia
Guus Hiddink is bukott, most Danny Blind is bukni fog – nehéz idők járnak a holland válogatottra, amely könnyen lehet, hogy nem jut ki a 24 csapatos Eb-re. Kell egy megváltó. Rijkaard – aki legutóbb Szaúd-Arábiában bohóckodott – ugyan nem lett megváltó a 2000-es, hazai Eb-n, mert "csak" a négy közé vitte el a tulipános csapatot, de a mostani időkben azzal bőven megelégedne mindenki. BL-győztes edző, és Hollandiában egyébként is a második eséllyel szoktak jobban élni a kapitányok (Advocaat, Van Gaal).
Pep Guardiola – Brazília
A világtörténelem legeredményesebb válogatottjának hosszú ideje nincs komolyan vehető szövetségi kapitánya, Dunga tévút, Scolari második próbálkozása nemzeti tragédiához vezetett. Guardiola még nem próbálta ki magát szövetségi kapitányként, talán rá is férne, hogy ne kelljen a mindennapok feszültségében élnie, így is túl gyorsan kihullott a haja. Brazíliában kiváló alapanyagból dolgozhatna, felépíthetné az új nagy Selecaót, ráadásul arrafelé nem fújnak a rövid passzos tili-tolira, mint Münchenben, hanem egyenesen imádják.
Roberto Di Matteo – AC Milan
Régóta référne már egy tisztességes edző a Milanra, mert Leonardókkal, Inzaghikkal, Seedorfokkal, Mihajlovicsokkal nem sokra lehet menni, az elmúlt 20 évben, Fabio Capello óta csak Ancelotti és Max Allegri volt klasszis edző. Di Matteónak van már elég sok európai tapasztalata, a Chelsea-vel BL-serlege is, és csapata pedig pont nincs… Mi a helyében telefonközelben lennénk mostanában.
Brendan Rodgers – Anglia
A 68 éves Roy Hodgson kicsit már öregnek és fásultnak tűnik ehhez a kapitányosdihoz, az angol nemzeti csapatnak nagy szüksége lenne egy friss, motivált és széles látókörű fiatal trénerre, olyanra, mint az 1998-as vb-n volt Glenn Hoddle. Talán Rodgersre van szüksége az angoloknak – még ha északír is…
Rafa Benítez – Manchester City
Egyrészt Beníteznek már nem ismeretlen terep a Premier League, ám ennél is fontosabb, hogy bár a bajnokságban nem brillírozott a Liverpoollal sem anno, de a BL-t megnyerte a Vörösökkel, sőt három év alatt kétszer jutott döntőbe. Márpedig a Citynél már égetően nagy szükség volna valakire, aki a klubba beleölt fontszázmilliók után végre csinálna valamit a csapattal a legrangosabb európai sorozatban is.
Max Allegri – Antonio Conte csere – Juventus/Olaszország
Úgy gondoljuk, mindenki jól járna, ha Allegri és Conte helyet cserélne. A BL-döntőbe jutás ellenére a Juve-drukkerek sokkal jobban szeretik a közülük való, vehemens Contét, mint a csendes Allegrit, akivel most gyengébben is indult az idény. És akkor az olasz válogatottnak is lenne újra egy kiváló kapitánya, mert Allegri azért valljuk be, rafináltabb és kifinomultabb taktikai érzékű edző, mint Conte.
Bodnár Zalán
