Szöveg Chris Flanagan
Tekintve, hogy mostanában nem mehetünk meccsekre, ha azt halljuk, hogy egy mérkőzés két napon át tart, az maga a mennyország.
Pedig épp ez történt az angliai Ashbourne-ben, ahol ezrek gyűlnek össze évente, hogy részt vegyenek a földkerekség legkülönlegesebb találkozóján. A Royal Shrovetide Futballmérkőzést húshagyó kedden és hamvazószerdán rendezik évszázadok óta, méghozzá középkori szabályok szerint: akárhányan játszhatják, és nincs szükség videobíróra, mert a résztvevők rúghatják, üthetik, dobhatják is a labdát.
Még pálya sincs: az egész belváros játéktér, benne házakkal, villanyoszlopokkal, de van két kapu is, igaz, egymástól öt kilométerre. Hogy bonyolultabb legyen, mindkettő egy folyóban áll. A játékosoknak be kell menniük a vízbe, és a gól előtt háromszor meg kell érinteniük egy malomkövet.
A kezdősípszó helyett kedd délután kettőkor valaki behajítja a labdát a tömegbe egy parkoló kellős közepén. Az a szóbeszéd járja, hogy évszázadokkal ezelőtt egy kivégzést követően a levágott fej szolgált labda gyanánt. Manapság már egy Mitrével is beérik.
A résztvevőket két nagy csapatra osztják, alsóháziakra és felsőháziakra, ők csapnak össze egymással.
Kedd este tízkor lefújják a mérkőzést, majd másnap nyolc órára összegyűlnek az érdeklődők. Akad néhány szabály is: motorizált jármű nem vehet részt a versengésben, és tilos a gyilkosság, a mészárlás. Hála Istennek!
Az idén ismét ezrek gyűltek össze, a végeredmény pedig 1–1 lett. Az összejövetel kilenc óra negyvenkilenc perckor ért véget, köszönhetően egy kései egyenlítő gólnak. Hosszabbítás nem volt.
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2020. májusi lapszámában.)
Magazinunkat olvassa digitálisan a digitalstand.hu/fourfourtwo oldalon!
