Szöveg Szilágyi László Fotó Keresztes László Péter
Miután Hidegkuti Afrikába ment edzősködni a ’70-es években, Marika néni vitte tovább a 6:3 borozót Budapesten, a Lónyay utcában, ahol Puskás a legenda szerint a hazatérése után első interjúját adta a magyar újságíróknak. Ma már egy négytagú nemzetközi tulajdonosi kör diktál, de nincs ok az aggodalomra.
A talponálláshoz nélkülözhetetlen pultokat, az ülőgarnitúrát, sőt még a barna lambérián láthatóan évtizedek óta virító In vino veritas feliratot is meghagyták Andyék. Andy, Martin, Steve és Michael, két angol, egy-egy amerikai és kanadai tulajdonos a fontolva haladás politikáját követi, csak az eBayen megvásárolt dedikált 6:3-as képek, és egy vérbeli, kinyitható, parafaalapú dartsversenytábla árulja el, hogy új szelek fújnak a Lónyay utcában.
Van egy igen értékes darab, amit Andy, a brit történészprofesszor szerzett be. Ezen Jackie Sewell látható, amint egyenlít a magyar válogatott ellen 1953. november 25-én a londoni Wembleyben, az Évszázad mérkőzésén.
Andy Cartwright, ahogy az üzlettársai is, futballozik a szabadidejében, a brit úrnak Grosics a kedvence, ebből következik, hogy a Fekete Párduc is képbe került a kocsma falán, és Andy is kapusposzton tud kibontakozni. A többiek magyar feleségük vagy éppen a munkájuk révén telepedtek le nálunk.
Michael például építészként került Közép-Európába a ’90-es évek elején, s azóta egy pilisborosjenői időszakot leszámítva a belváros levegőjét szívja, elégedetten.
A szocreál stíluselemeket a plazmatévével ötvöző borozó bejáratánál a kovácsoltvas tartóoszlopra akasztott 6:3-cégér bizonyosan hosszú évtizedek óta „szemezget” a járókelőkkel. A törzsvendégek lassan cserélődnek, a pult szélén ölelkező ötvenéves szerelmes pár Marika néni idején szokott ide, a Duna-parthoz közeli ivóba, amely évtizedekig Hidegkuti gebinje volt. Ámde Marika néninél és a bonyolult tulajdonosi szerkezetnél tartottunk: a ma már a nyugdíjas éveit koptató idős hölgy 1973-ban vette át a boltot az Aranycsapat hátravont középcsatárától, hogy egészen tavaly novemberig ő legyen ott a mindenes, a beszerző, a csapos és a tulajdonos.
A harmincas éveit taposó Zoltán, a pultos mindenesetre a legmélyebb tisztelet hangján beszélt a korábbi tulajdonosról; állítólag nem kitalált, hanem valóban megtörtént eset, hogy amikor Puskás 1981-ben hazatért, az első interjúi egyikét épp a 6:3-ban adta. Erről fénykép is készült, aki nem hiszi, sétáljon el a Lónyay utcába, pontosan ugyanolyan a pult, mint amelyiket Öcsi bácsi támasztott néhány évtizeddel korábban.
A hely szexepilje a változatlanság, hiába ment nyugdíjba Marika néni, és adta el az angolajkúaknak a tulajdonjogot, az enteriőr továbbra is a régi. Aranycsapat-képek, magyar és angol csapatfotók, korabeli angol és magyar újságcikkek képkeretben. Egy nagyobb méretű fotográfia emlékezik a korábbi tulajdonos Hidegkuti Nándorra, de hogy honnan került elő Kubala László fényképe, jótékony homály fedi. Erre Andy sem tud válaszolni. Láthatóan nem zavarja Kuksi képe a falon.
Van más is: igazán megmosolyogtató történet is kapcsolódik ahhoz a dedikált labdához, amellyel a Wembleyben a nagy mérkőzés előtt gyakorolt Sebes Gusztáv válogatottja. A Hattrick (angolul mesterhármas) márkájú labdára írt nevek egy idő után elmosódtak, így kellőképpen dühös lett a maximalista takarítónő, aki nem a kiváló labdarúgók autogramjaiban gyönyörködött, hiszen csak pacákat látott, nem világhírű emberek szignóját. Ez olyannyira felbosszantotta, hogy nekiállt megtisztítani a labdát. Hát, így koptak le végérvényesen a féltve őrzött aláírások…
Még ez sem tántorította el a hazánkban állomásozó négy külföldi urat attól, hogy összedobjon annyi pénzt, amivel meg lehet vásárolni a 6:3 borozót. Marika néninek csak egy kikötése volt: a hely jellege ne változzék, a futball és a vendéglátóipar maradjon a középpontban, s ha egy mód van rá, ne legyen gyrosozó a retrokocsmából. Ezzel eddig nincsen gond: ha meccs van, mindenki sportot bámul. Továbbra is kelendő áru a helyi hidegkonyha remeke, a zsíros kenyér. Magok, mogyorók és ropik is elérhetők, a minőség irányába tett lépéseket a tulajdonosi kör, kérdés, hogy a közönséget mennyire nyűgözi le a hidegkomlós csapolt sör és az egyre gyarapodó viszkiválaszték.
Marika néninek nincs oka az aggodalomra, a 6:3 emlékét méltósággal őrzik az új tulajdonosok.
TULAJDONOS. Andy Cartwright három angol ajkú társával viszi a boltot. Tizenhét éve él Magyarországon brit feleségével, két leány és egy fiú boldog édesapja, a IX. kerület lakosa. Ha ideje engedi, és nem történelmet oktat az egyik fővárosi egyetemen, meglátogatja szeretett ívóját. Tranmere Rovers-szurkoló, az angol harmadosztályú csapata mérkőzéseit a 6:3-ban is meg tudja nézni. Ha már választania kell, akkor a Premier League-klubok közül a Liverpoolt kedveli.
A PULTOS. Farkas Zoltánt egy ismerőse hozta össze a tulajokkal. Amikor éppen nem csapol, vagy nem a dartstábla előtt tevékenykedik, az utcán dohányzik, vagy a tévében követi a Chelsea mérkőzését. Könnyen beilleszkedett a IX. kerületi közösségbe, az idősebbek és a fiatalabbak társaságában is oldottan viselkedik. Alapember.
A TÖRZSVENDÉG. Rohr László négy-öt éve jár a 6:3-ba a haverjaival. Először a cégér nyűgözte le, aztán a rengeteg fénykép az Aranycsapatról, a páratlanul gazdag magyar futballmúltról. László szenvedélyes focirajongó, szerkesztő és videoszerkesztő. Barátaival együtt ő működteti a Magyar Fociért nevű Facebook-oldalt, és már létezik.
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2019. márciusi számában.)
