Szöveg Gazdag József
A magyar irodalom legnagyobb nevettetője volt, s máig a legolvasottabb írók egyike. Rejtő Jenő (alias P. Howard) életéről mégis vajmi keveset tudunk. Hivatalos életrajza nincs, csak legendáriuma. Ő maga is terjesztett dezinformációkat saját életéről, misztifikálta önmagát, azt állította, hogy Párizsban és Berlinben tanult teológiát és filozófiát, s hogy orvosi tanulmányokat folytatott – holott még az érettségit sem tette le.
Annyi bizonyos, hogy Rejtő Jenő előbb bokszoló, majd színész szeretett volna lenni, ehelyett azonban világcsavargó lett, s fi atalkorában bejárta egész Európát; Svédországban heringhalász lett, Svájcban pedig két hétre börtönbe került, mert engedély nélkül házalt magyar kézimunkákkal. Rejtő – a maga 190 centijével – sportos alkat volt, az asztalitenisztől az ökölvíváson át a futballig minden érdekelte (az Ellopott tragédia című, rendkívül alapos Rejtő-emlékkötet tanúsága szerint fi atalkori naplójában egy Fradi-meccsről is beszámolt). Sportsérülés következtében részleges arcizombénulása volt, nem tudott nevetni (egyik fényképen sem mosolyog), fapofával ontotta a poénokat.
REJTŐ JENŐ (1905-1943) Író, kabarészerző, a magyar szórakoztató irodalom legnépszerűbb szerzője
Eleinte színdarabokat, kabarétréfákat, operettlibrettókat írt, végül a ponyvairodalomnál kötött ki – lehengerlő nyelvi humora, egzotikus regényhelyszínei és karikatúraszerű főhőseinek bizarr kalandjai a légiósregények királyává tették. Befutott író volt már, amikor 1937-ben, nászútját megszakítva, Torinóból tudósította a Színházi Élet című lapot az olasz–magyar futballmeccsről; a Giuseppe Meazzával felálló olaszok 2:0-ra nyertek (Sárosi bordarepedést szenvedett az első félidőben), Rejtő pedig a Szomorú vasárnap címet adta beszámolójának, az egyetlen magyar világslágerre, Seress Rezső „öngyilkos dalára” utalva. „Azután jött a dráma. Mégpedig történelmi dráma: mindenki unatkozott. Egyik csapat rosszabb volt, mint a másik. Egyik csapat volt a magyar, a másik az olasz. Ilyen válogatott mérkőzést a legöregebb nézők sem láttak még. Az olasz közönség kifütyülte a saját együttesét. A vendégeknek is jutott a füttyből. […] Este tósztokat fognak mondani. Ünneplés lesz, bankett lesz, száz fehér virággal… Szomorú vasárnap…”
ÖN MŰVÉSZ
„– Az a baj – panaszkodott a futballbíró a műötvösnek, mert kibékültek és konyakot ittak –, hogy a tizenegyes büntetőrúgás meghatározása nem elég szabatos. Ha a játékos kézzel érinti a labdát, úgy hentzet vét. Én azért vagyok itt, hogy ítéljek! Kézzel érintette a 16-oson belül! Tizenegyes! Sajnos ön művész, és nem érti a futballt…” (Rejtő Jenő: Piszkos Fred közbelép)
Egy évvel később ez a két válogatott világbajnoki döntőt játszott. Rejtő Jenő zsidó családból származott (eredeti neve: Reich Jenő), s a második világháború alatt egy nyilas lap uszítani kezdett ellene, azt sérelmezve, hogy míg mások a hazát védik, addig ReichRejtő kávéházakban lógatja a lábát. A hecckampány hatására a népszerű írót 1942 késő őszén előbb a nagykátai gyűjtőtáborba vitték – apja visszaemlékezése szerint a kórházi ágyból hurcolták el, „még sapka sem volt a fején” –, majd soron kívül beosztották egy büntetőszázadba, és útnak indították a szovjet frontra.
A legyengült és összetört Rejtő – Tuskó Hopkins, Senki Alfonz, Buzgó Mócsing, Fülig Jimmy és Piszkos Fred atyja – 37 évesen hunyt el. Halálát egyes források szerint fl ekktífusz okozta, mások szerint megfagyott, de a legvalószínűbb, hogy hadikórházban halt meg, legyengülve és összetörve. Halála napján, 1943. január 1-jén állítólag azt mondta: „Na, ez az év is jól kezdődik!”.
ELKÁRTYÁZOTT FIZETÉS
Bár sztárgázsiért dolgozott, Rejtőnek sohasem volt semmije. Állandó lakása sem. Névjegykártyáján értesítési címként egy szálloda volt feltüntetve. Az ismert anekdota szerint kéziratlapokkal fi zetett a kávéházakban – bár ezt Thuróczy Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum Rejtő-kutatója cáfolta. Kortársai visszaemlékezései szerint könnyelműen bánt a pénzzel, egyszer állítólag a Japán Kávéházban a teljes étlapot megrendelte az éhes József Attilának, honoráriumait pedig egyetlen este alatt elherdálta a kártyaasztalnál, az utolsó fi llérig – így a Piszkos Fred, a kapitány című regényéért járó teljes tiszteletdíjat is.
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2016. novemberi számában.)
