Interjú Dani Lopez
Hogyan lett a Manchester United segédedzője 2002-ben?
Már akkor ismerte Sir Alex Fergusont? Akkoriban Dél-Afrika szövetségi kapitánya voltam. Sir Alex szerette volna, ha van egy olyan asszisztense, aki tud kommunikálni, mivel a klub egyre inkább nyílt meg a különböző kultúrák és nyelvek előtt. Beszéltem angolul és portugálul, és segíteni tudtam a franciával és az olasszal is. Ahogy szokta, előbb felhívott néhány embert, hogy informálódjon rólam. Az egyikük Quinton Fortune volt, aki akkor a dél-afrikai válogatottban is játszott. Ezt követően felhívott, és megkérdezte, találkozhatnánk-e Manchesterben. Odautaztam, beszélgettünk, és kezet ráztunk. Kitüntetés, hogy mellette dolgozhattam azokban az években, és ma is abban a megtiszteltetésben van részem, hogy a barátomnak nevezhetem.
Milyen volt mellette a munka? Nagyon sokat követelt a stábjától?
Sir Alex és a Manchester kapcsolatában nem létezett olyan, hogy valami csak a második. Aki ilyen környezetben dolgozik, az gyorsan megtanulja, hogy csak az első elfogadható. Az ember úgy alszik, úgy étkezik és úgy dolgozik, hogy csakis a győzelem jár a fejében. De személyében egészen kivételes főnököm volt. Mellettem állt, és támogatott abban, hogy álmaim legyenek. Elképesztően intelligens, rendkívül bölcs ember.
Ott volt az öltözőben aznap, amikor elrúgott egy cipőt, és az eltalálta David Beckhamet? Mi járt a fejében, amikor látta az esetet?
Ideje elmondani végre, mi volt az igazság. Egyszer azt mondta valaki, ha szándékosan rúgta meg azzal a cipővel Beckhamet, akkor elképesztően jó kell, hogy legyen a bal lába! Ott voltam, és fontos leszögezni, nem volt valami jó lövés, mert először megpattant egy asztalon, és csak utána találta el az arcán Beckhamet. Sajnálom, Sir Alex, de az ön lába nem annyira jó, amennyire gondolná!
Mit mondott Ferguson, amikor felajánlották önnek a Real Madrid vezetőedzői állását?
Amikor az ember lehetőséget kap, hogy a Real Madridot irányítsa, először dönt, és utána kezd el gondolkozni. Ennek ellenére az volt az első, hogy személyes beszélgetést kértem Sir Alextől. Szeretett volna eltántorítani, kérte, hogy nagyon alaposan gondoljam át. Másnap felhívtam, és azt mondtam neki, mennem kell, mert hatalmas lehetőség. Úgy válaszolt, hogy az örökre a szívemben marad. Azt mondta, nagyon büszke rám, és rendkívül csalódott lett volna, ha nem fogadom el az állást.
Mesés játékosokkal hozta össze az élet a Realban, többek között ott volt Zinédine Zidane, Ronaldo és Luís Figo, ennek ellenére a csapat csak a negyedik lett a 2003–04-es idényben. Ez vajon minek köszönhető?
Hiányzott az egyensúly. Abban az idényben távozott Fernando Hierro, Fernando Morientes és Claude Makélélé. Akkor azt mondtam egy sajtótájékoztatón, hogy még egy Ferrari sem képes versenyt nyerni három kerékkel. A szakmai elképzelésem rendkívül egyszerű volt: Ronaldo van elöl, így az ellenfélnek körbe kell őt vennie két-három játékossal. A többieknek pedig ott van Míchel Salgado, Roberto Carlos, Figo, Zidane, Raúl, Guti és Beckham… A terv egészen áprilisig működött, de végül elveszítettük a bajnokságot, és én lettem a bűnbak.
Bizonyára nagy kihívás ekkora egójú szupersztárokat kezelni. Adódott ebből probléma?
Nem, mert önbizalommal teli játékosokat irányítottam, akik a fejükben már bajnokok voltak. Nem volt nehéz dolgom a csapattal, mivel a világ legprofibb labdarúgóiról volt szó. Azt hiszem, a Real Madrid vezetőedzője húsz százalékban foglalkozik a futballal, és nyolcvanban a médiával. Vagy esetleg negyven a média, negyven az elnök!
Milyen volt a munka Florentino Pérezzel? Nem akart jobban belefolyni a dolgokba, mint ahogy az egy edző számára még elfogadható?
Florentino Pérez volt a klub elnöke, tőle kaptam lehetőséget a csapat élén. Ezt sohasem felejtem el neki, örökre hálás leszek érte. A világ legnagyobb elnökei közé tartozik, és az egyik legjobb a futballtörténelemben. Az egyetlen problémája az, hogy el kellene fogadnia, ő sem tökéletes. Senki sem tökéletes. Amikor úgy gondolja, hogy jobban ért a labdarúgáshoz, mint az edzők, az nem segíti a csapatot.
Egy évet töltött a Real Madrid élén, majd visszatért a Manchester Unitedba. Hogy történt?
Minden remekül ment a Realnál, majd hirtelen sok lett a sérült, és elkezdtünk visszacsúszni. Kikaptunk a Monacótól, a BL elődöntőjében, méghozzá Morientes csodálatos góljaival, holott ő éppen tőlünk volt kölcsönben a francia klubnál. A vereséget követően felhívott Alex Ferguson, majd ellátogatott hozzám Madridba, és azt mondta, bárhogy is alakul, vár Manchesterben. Amikor véget ért az idény, és elbocsátottak, több ajánlatot is kaptam, de a szavamat adtam Sir Alexnek. Azt mondta még nekem, hogy most már fejezzük be, amit elkezdtünk, és érjünk fel Európa csúcsára.
Az utolsó manchesteri idényében a United megnyerte a Premier League-et és a Bajnokok Ligáját is. Mit jelentett ez önnek?
Azt hiszem, profi korszakom legnehezebb döntése volt, hogy elhagyom a klubot. Az volt akkor a világ egyik legjobb csapata. A mai napig nagyon sajnálom, hogy eljöttem, de a portugál válogatott hívott, az ilyenre nem lehet nemet mondani. Ha visszamehetnék az időben, sohasem hagynám el a Unitedot.
Sokat változtak a dolgok, amikor Glazerék az angol klub tulajdonosai lettek?
Amennyire emlékszem, vezetői szemszögből szemlélve a napi munkavégzésünk fejlődött. Őszinte kommunikáció zajlott köztünk, és a család mindig is támogatta Fergusont, illetve az akkori vezérigazgatót, David Gillt. Személyesen én is hálás lehetek nekik, hogy megértették a távozásom okát 2008-ban. Mindent megtettek, hogy megtartsanak, de akkor már késő volt. Elköteleztem magam a portugál válogatott élére.
Hogyan tekint második szövetségi kapitányi időszakára 2008 és 2010 között? Fájt, ahogyan véget ért?
Mindig nagy kitüntetés, ha valaki a hazáját képviselheti, egyben lehetőséget kaptam, hogy újrakezdjem első edzőként. Annyit vártak el tőlem, hogy jussunk ki a 2010-es világbajnokságra, ami sikerült is. A kérdés azt sugallja, hogy a vége fájdalmas volt, pedig nem, sokkal inkább átpolitizált és személyes. A színfalak mögött zajlott valami ellenem (azt állították, hogy nem sokkal a vb előtt belenyúlt a doppingvizsgálatokba – a szerk.), de a nemzetközi Sportdöntőbíróság végül elvetette a vádakat. Remélem, a portugál szövetség és a kormány egyszer bocsánatot kér. Ez a történet az elvekről szól.
Szerepet játszott Bébé hírhedt Unitedba igazolásában 2010-ben?
Szeretném egyszer és mindenkorra leszögezni, hogy semmi közöm nem volt a dologhoz. Soha senki sem kérte ki a véleményem róla a klubnál. Miért lett volna közöm hozzá? Mindenki tudja, hogy akkoriban Portugália szövetségi kapitánya voltam. Bébé még csak nem is szerepelt a megfigyelőink listáján. Azt sem tudtam, hogy a világon van. Engem is nagyon meglepett, ami történt.
Visszatér Angliába vezetőedzőnek, esetleg segédnek, vagy inkább a világ valamely más részén próbálja ki magát?
Most a megfigyelés és az elemzés ideje van itt. Tudnom kell, merre mozdul a labdarúgás, hogy készen álljak a következő kihívásra. Sosem vetem el, hogy egyszer visszatérjek Angliába. De, mint tudjuk, a világ más részei is nagy lehetőségeket rejtenek. Arról is álmodozom, hogy egy válogatottal kijutok az ötödik világbajnokságomra, ez egészen egyedülálló lenne. Dél-Afrika (2002), Portugália (2010) és Irán (2014, 2018) után még mindig él bennem ez a remény.
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2021. októberi számában.)
