Foglalkozása: sajtós, az új média felelőse a Mainz 05-nél
Neve: Daniel Haas Kora: 37*
*A cikk 2015-ben jelent meg!
Amikor néhány éve Szalai Ádámról készítettünk cikket, meglepődve tapasztaltuk, hogy akkori csapata, a Mainz sajtósa kiválóan beszél magyarul. Magyar származású vagy?
Nem, német vagyok, Mainzban születtem. A feleségem győri lány, miatta kezdtem el magyarul tanulni a kilencvenes évek végén, hogy szót értsek a Magyarországon élő családjával.
Hogyan kerültél a futballéletbe, és hogyan jött a lehetőség, hogy a Mainznál dolgozz?
2011 májusától vagyok a Mainz alkalmazottja, de már előtte írtam cikkeket a stadionújságnak. A főszerkesztőt már régóta ismerem, dolgoztunk együtt egy helyi újságnak. Ott alacsonyabb osztályú futballmeccsekről tudósítottam.
Mi a feladatod pontosan?
A klasszikus sajtófőnöki teendőket két másik kolléga látja el. Én elsősorban a klub internetes oldaláért vagyok felelős, és mindenért, amit a közösségi hálózatunkon terjesztünk. Tudósítok hazai és idegenbeli meccsekről, az edzésekről és minden másról, ami az egyesületen belül – nem csak a futballban – történik. Honlapunk egy ügynökség révén több nyelven – a német mellett például angolul, japánul, koreaiul és spanyolul – is olvasható.
Mit tartasz a munkád legérdekesebb, legszebb részének?
Hogy kinn vagyok a mérkőzéseken. Nagyon szeretem a meccsek hangulatát.
Milyen érzésekkel gondolsz vissza arra, amikor magyar labdarúgói is voltak a Mainznak?
Nagyon örülnék neki, ha hamarosan újra köszönthetnénk magyar játékost a csapatunkban. Kellemes emlékek és sikeres meccsek fűződnek hozzájuk. Szalai Ádámmal és Stieber Zolival a mainzi pályafutásom elején ismerkedtem meg, Bódog Tamással is összefutottam egyszer véletlenül, amikor meglátogatta volt csapatát.
Milyenek a sztárok a hétköznapokon? Mi a legemlékezetesebb sztorid velük?
Mindig nagyon érdekes megismerkedni a futballistákkal a pályán kívül. Nagyon örültem, amikor korábbi játékosunk, Marco Caligiuri, aki most a Greuther Fürthben van, a nyári szünetben eljött velünk kosárlabdázni. A teljesítményben a különbség nem volt olyan nagy, mint fociban…
Gyakran jársz Magyarországra? Milyen rálátásod van a magyar futballra?
Évente háromszor látogatjuk meg a magyarországi rokonokat, és a programba mindig megpróbálok betervezni egy-két mérkőzést. Legtöbbször ETO-meccseken voltam, de láttam már más stadionokat is. Mint sok magyar, én is együtt érzek és szenvedek a magyar válogatottal és klubcsapatokkal. Optimista vagyok, és remélem, valamikor jönnek a jó eredmények.
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2015. áprilisi számában.)
