Foglalkozása: ügyvezető igazgató
Neve: Kővári Barbara Kora: 45
Interjú Bodnár Zalán Fotó Mravik Gusztáv
Nemrégiben nevezték ki az NB II-es Csákvár ügyvezető igazgatójának, de már jelentős múltja van a futballban. Fel tud még idézni minden állomást az idáig vezető úton?
Nem is olyan könnyű összeszedni, mert számtalan szerepkörben kaptam már bizalmat a labdarúgásban. Sokáig a másodállásom volt a futball a bicskei rendőrkapitányságon végzett főállású munkám mellett, és az évek során nagyon sok mindenbe belekóstoltam ezen a területen. Több esetben a munkakört sem könnyű pontosan megnevezni, mert például 2002-ben kezdtem a Budakeszi Labdarúgó Akadémián, ahol amolyan irodavezető voltam, de sokkal tágabb feladatkörrel. Aztán dolgoztam az MLSZ-ben a korosztályos válogatottak mellett, majd a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémián lettem titkárságvezető, aztán a felcsúti NB I-es csapat technikai vezetője, majd a PAFC irodavezetője, most pedig Csákváron kértek fel az ügyvezetői munkára.
Ha akad is rá példa, nem gyakori a női ügyvezető a futballklubok élén. Mi vonzotta a sportághoz?
A fiammal kezdődött az egész, ő a budakeszi akadémiára járt, így ismerkedtem meg ezzel a közeggel. Magával ragadott a futballvilág miliője, és egyébként mindig is szerettem férfiakkal dolgozni, sokkal jobban, mint nőkkel, még ha nőként nincs is könnyű helyzetem ebben a szakmában. Sokszor meg kellett harcolni azért, hogy elfogadtassam magamat és a véleményemet, de nem szoktam megfutamodni.
Váratlanul érte a felkérés?
Meglehetősen, fogalmam sem volt róla, hogy Csákváron ilyen átszervezésre készülnek, és épp rám gondoltak. Óriási megtiszteltetés, hogy nekem szánták ezt a feladatkört, igyekszem méltónak bizonyulni az elvárásokhoz.
Gyanítom, nem napi nyolcórás munka ez.
Hát nem, inkább huszonnégy órás. Négygyermekes családanyaként nem könnyű időt szakítanom az otthoni teendőimre is, de inspirál ez a munka, és élvezem minden pillanatát.
Kővári Barbara
Mi tekint a legnagyobb kihívásnak ebben az új pozícióban?
Másfél hónapja vettem át a posztot, most már teljes egészében átlátom a rendszert. A legnagyobb kihívás az óriási felelősség. Sok emberért felelek, és a klubvezetés pénzügyi része is az én kezemben van, tehát nagyon nagy odafigyelést, körültekintést, kreativitást, irányítói képességeket igényel a munkám.
Milyen célokat tűzött ki önmaga és a futballcsapat elé?
Az utóbbira a válasz egyértelmű: a bennmaradást az NB II-ben. Ha ez sikerül, utána tudunk új szakmai célokat kitűzni. Ami pedig engem illet: teljesen új nekem ez a munkakör, nem vitás, hogy még bele kell tanulnom. Az a tervem – és ez talán nem is kevés –, hogy rendben menjenek a dolgok, helytálljak, bizonyítsam, hogy jó döntést hoztak azok, akik bizalmat szavaztak nekem.
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2018. áprilisi lapszámában)
