Interjú Bodnár Zalán
Foglalkozása: A szlovák válogatott utazás- és programszervezője
Neve: Judita Miklósová Kora: 31 (cikkünk 2013-ban készült! – a szerk.)
Szlovákiai magyarként hogyan fordítaná magyarra a foglalkozását, az event managert?
Ez az, amire sohasem tudok válaszolni, jobban megérti mindenki, hogyha meghagyom az eredeti angol kifejezést, olyan sokrétű ugyanis a munkám, hogy azt egyetlen magyar vagy szlovák szakszóval nem is lehet kifejezni. Jelenleg két munkaadóm is van a futballban: a szlovák szövetség felkérésére az U21-es és a felnőtt válogatott számára én szervezem az utazásokat. És dolgozom kluboknál is, a Slovan Bratislava nemzetközi meccsein csapatvezetőként és -adminisztrátorként, ugyanezt csináltam a Petržalkánál is, amikor a Bajnokok Ligájában szerepelt.
Milyen végzettség szükséges ehhez?
Besztercebányán diplomáztam nemzetközi kapcsolatok és diplomácia szakon, de elengedhetetlen a futball szeretete, és hogy az ember benne éljen. Nőként egyébként is nehéz elfogadtatni magunkat a futball férfi központú világában.
Az UEFA-nak is dolgozik olykor, ugye?
Így van, a tavalyi Eb-n Kijevben dolgoztam, én voltam az ukrajnai válogatottak koordinátora, közvetítettem az UEFA és a csapatok között. Az itt játszó válogatottak általában repülővel érkeztek a meccsekre, Kijevben két repülőtér van, az egyik közelebb a stadionhoz, de az UEFA-nak az volt az érdeke, hogy a másikra érkezzenek, ugyanakkor nem volt beleszólása, mert a csapatok utazását nem az UEFA fi zeti, hanem saját maguk. Az én dolgom volt gondoskodni arról, hogy senkinek az érdeke ne sérüljön, és kompromisszum szülessen.
Hogyan csöppent ebbe a világba?
Igazi futballkörnyezetben nőttem fel, édesapám is dolgozott a szlovák szövetségben, és töltött be funkciót az UEFA-nál is, az öcsém, Miklós Viktor pedig a Győri ETO játékosa volt a múlt év decemberéig.
Ha egy szlovák és egy magyar csapat játszik egymás ellen, kinek szurkol?
Nálam első a Slovan Bratislava, a magyarok közül pedig a Győri ETO. Más magyar és szlovák klubok egymás közötti találkozóin a szlovákoknak szoktam drukkolni, de ha nem szlovákok ellen játszanak, akkor mindig a magyaroknak. Nagy büszkeséggel tölt el, hogy néhány éve egy ciprusi tornára, amelyen meccselt egymással Magyarország és Szlovákia, sikerült elérnem, hogy egy repülőgépen utazzon a két válogatott. Amit igazán irigylek a magyar futballtól, az a válogatott szurkolótábora, annak optimizmusa és szíve. Szlovákiában volna mit tanulnia a drukkereknek a magyaroktól.
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2013. júliusi számában.)
