A gyerekek fejlesztik a „skilljüket” (fotó: AFTA)
Bejárta a közösségi médiát Szélesi Zoltán szakkommentátor (volt válogatott játékos és szövetségi kapitány) szerencsétlen mondata a Vidi–BATE mérkőzés után, miszerint „a legnagyobb probléma” az volt a magyar csapat által 2–0-ra elveszített meccsen, hogy a hazaiak játékosa, Aljakszandr Hleb gyengén beszél és nyilatkozik angolul. Persze fontos, hogy a profi labdarúgók és edzők jól kommunikáljanak idegen nyelveken, főként angolul, de mi annak is nagyon tudunk örülni, amikor magyarul szépen, helyesen, értelmesen, nagy szókinccsel beszélnek, főleg azok, akik közülük szakkommentátorként is tevékenykednek. Bizonyára önök is tudnának ilyen és olyan példákat is említeni, mi most név nélkül hadd osszuk meg azt a sokkoló élményünket, amikor egyik neves televíziós szakértőnk azt találta mondani, hogy az egyik csapat játékosainak olyan „skilljei” vannak, amilyenek a másiknak nincsenek. Nagyon terjed ez az angol kifejezés (jelentése: jártasság, jó tulajdonság, előnyös, fontos képesség, használható tudás) a közéletben és a futballnyelvben is, lehet, hogy megállíthatatlanul, de egyelőre, főleg ilyen toldalékolt formában szörnyen hangzik. Jobb volna, ha a szakkommentátorokra inkább a színes és ízes magyar beszéd „skillje” lenne jellemző.
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2019. januári számában.)
