A nagyobb hőségekhez szokott spanyol futballból érkező Tóth-Zele József néhány éve még röhögőgörcsöt kapott, amikor egy NB I-es meccsen azért állt meg a játék, mert levonultak inni a futballisták: ő még addig ilyet nem látott. Pedig az előző évtől kezdve már a La Ligában is létezik a jelenség: a globális felmelegedés és a világjárvány egyszerre terjesztette el az egész világon az úgynevezett „ivószünetet”, amivel egy időben ez az új szó is létrejött. Az angolban máris három kifejezés létezik rá: „cooling break” (hűsítő szünet), „water break” (vízszünet), „drinking break” (ivószünet), de van, aki egyszerűen csak „time out”-nak, időkérésnek nevezi, hiszen a félidőnként egy-egy alkalom (az első szabályozás szerint a 30. és a 75. percben, másutt „nagyjából a félidők közepén”) taktikai utasításokra is lehetőséget teremt az edzőknek.
A FIFA először a 2014-es brazíliai vb-n tette lehetővé, hogy a 31 Celsius-foknál nagyobb melegben kezdődő mérkőzéseken legyen kétszer három perc ivószünet, aztán 2020 tavaszán, a pandémia első hulláma után újrakezdődő bajnokságok általános jellemzője volt, hogy amíg például a meccs elején megszokott kézfogási ceremóniát eltörölték, bevezették az ivószünetet a Premier League- től a La Ligán át az OTP Bank Ligáig. Az Eb-n az első ivószünet a budapesti magyar–francia találkozón volt.
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2021. augusztusi számában.)
