Arról a metaforáról talán már volt szó, amikor a spanyol labdarúgásban azt mondják, egy együttes „beparkolta a csapatbuszt a tizenhatosra”, vagyis olyan áthatolhatatlan „falat” von a kapuja elé, mintha ott állna a busz, de számos egyéb módon is kifejezi a futballnyelv ezt az áthatolhatatlanságot.
A magyar foci őskorába nyúlik vissza a Fogl-gát kifejezés, ami a védőpárost, egyben testvérpárt alkotó Fogl Károly és Fogl József kettősét jelölte és maradt fenn máig. A leghíresebb metafora a zárt védekezésre az olasz labdarúgásban és Helenio Herrera Interjében alkalmazott „catenaccio”, azaz „retesz”, ami olaszul és magyarul is része lett a futballnyelvnek.
Kevésbé ismert, de ugyancsak használt kifejezés a „hálócsapda”, ami leginkább a Mezey György-féle magyar válogatott totális középpályás letámadásának volt a neve, amikor egymást segítik ki az agresszíven letámadó védők és középpályások, akiknek egyikében előbb-utóbb „elakad” az ellenfél támadója, akár egy hálóban.
És persze hétköznapi metafora „védőfalat” emlegetni a stabilitás érzékeltetésére, míg a „szűrő” poszton játszó futballista értelemszerűen megszűri a támadásokat, csökkenti azok számát és hatékonyságát, s aki mégis átjut rajta, arra ott a „söprögető”, aki „eltakarítja” a többieken átjutó labdákat (esetleg támadókat).
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2020. márciusi lapszámában.)
