Örömet „szerezni”, bánatot „okozni” lehet valakinek a konzervatív nyelvművelők szerint. Elidőzhetnénk a „szerez” igénél, amely talán összefüggésbe hozható a „szerét ejti” vagy a „szert tesz rá” kifejezéssel és a „szer” szótővel, amely a leggazdagabb jelentésű magyar szavak egyike és sok tekintetben hasonlítható az angol „get” igéhez (a gól egyik definíciója például: „getting the ball into the goal”). Most azonban inkább arról szólunk, hogy a konkrét „gólt lő”, „gólt rúg”, „gólt fejel” kifejezések mellett van egy összefoglaló ige, amikor nem tudjuk vagy nem akarjuk elárulni, szétválasztani, hogy az illető a gólt, gólokat lábbal vagy fejjel érte el, ekkor, illetve a szóismétlés elkerülésére használjuk gyakran a „gólt szerez” formulát, amelyből a „gólszerző” szavunk is kialakult.
Van még egy kissé erőltetett és modoros megoldás, amikor azt említjük, hogy például a góllövőlistán ki hány „gólt jegyez”, de ezt nem javasoljuk, mert képzavarnak tartjuk. Az viszont biztos, hogy aki gólt szerez, az valakinek örömet is szerez, miközben másoknak bánatot okoz…
