Zé Roberto három játékost külön is kiemelt:
Edző: Vanderlei Luxemburgo
„Nagyon sokat köszönhetek neki, a keze alatt dolgoztam a válogatottban, a Santosban és a Gremióban is. Imádta a támadófutballt, remek stratéga volt.”
Cserék:
01 – Dida
02 – Kaká
03 – Romário
Martín Demichelis: „Kiváló védő volt, vele mindig biztonságban voltunk. Akadtak közös nagy pillanataink, és együtt tanultunk németül is. Jól ment neki a Manchester Citynél is, miután otthagyta Münchent, pedig nem sokan tippeltek volna erre. A valaha volt legjobb csapattársának nevezett, pedig nagy argentinokkal játszott együtt. Megtisztelő.”
Fernando Redondo: „A kilencvenes években már az volt, ami ma a teljes pályát befutó védők esetében; megelőzte a korát. Kifinomult játékos volt, és nemcsak a Real Madridnál, de mindenhol, ahol megfordult, vezéregyéniség lett. Nem voltam annyit a Real játékosa, hogy jól megismerjem, de aki csak ismerte, azt mondta róla: a legtehetségesebb a csapatban. Látott a pályán, volt stílusa, és az a híres argentin akaratereje is. Sokakat inspirált, többen is az ő stílusát vették fel az óta.”
Dener: „Vele kezdtem a pályafutásomat a Portuguesában. Ha nincs a tragikus balesete, az egyik legnagyobb lehetett volna. Elképesztő adottságai voltak. Amikor a Boca Juniors ellen játszott a Vasco da Gama csapatában a La Bombonerában, Diego Maradona is csak döbbenten nézte. Csodálatos befejező játékos volt, nem túlzok, ha azt mondom, Ronaldinho stílusában cselezett. Mindenki biztos volt benne, hogy ott lesz az 1994-es vébén. Sajnos nem így történt.”
