Edző: EGERVÁRI SÁNDOR
„Különösen jó érzéke volt ahhoz, hogy mentálisan össze tudja gyúrni az együttest. Nála mindig jó volt a csapatszellem, remekül bánt a labdarúgókkal.”
Három játékost külön is kiemelt Lőrincz Emil:
Tóth József:
„Az Újpesti Dózsában érte el a legnagyobb sikereit. Amikor együtt játszottunk az MTK-ban, már túl volt a pályafutása csúcsán. A mai napig emlékszem, milyen alázatos volt a futballhoz. Bebizonyította, hogy túl a harmincon is képes olyan fizikális és mentális állapotba hozni magát, amivel stabil NB I-es labdarúgó tudott lenni.”
Kiprich József:
„A magyar válogatottban volt a csapattársam, sőt, néha még szobatársak is voltunk az edzőtáborban. Nem véletlen, hogy a mai napig tárt karokkal fogadják őt a Feyenoordnál. Élmény volt vele játszani, csak keveseknek adatott meg az a gólérzékenység, amivel ő büszkélkedhetett.”
Törőcsik András:
„Sajnos csak keveset játszottam vele az MTK-ban, de az a rövid idő is elég volt ahhoz, hogy testközelből figyelhessem meg zseniális mozdulatait. Azt csinált a labdával, amit akart. Belőlünk, védőkből meg néha bohócot csinált.”
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2019. márciusi lapszámában.)
