ANDRÉS PALOP. „Fantasztikus csapatkapitány. A Sevillában ő volt az egyik legnagyobb motivátor, igazi kiváló profi. Emlékszem, ahogy a Sahtar Doneck elleni 2007-es UEFA-kupa-meccsünkön előrenyargalt, és győztes gólt szerzett. A döntőben az Espanyol három tizenegyesét fogta meg a párbaj során.”
DANI ALVES. „Könnyű választás. Ő volt a legtökéletesebb jobbhátvéd, akivel valaha együtt dolgoztam. Úgy tudott támadni, mintha a tízes mezt viselte volna. Csodálatosan látott a pályán, játékmester is volt, és tökéletesen adott be keresztlabdákat. Az energiájáról már ne is beszéljünk!”
LEDLEY KING. „Minden megvolt benne: technikás, erős, jól lát a pályán. Ezek kellenek egy igazi középhátvéd esetében. Lehetett volna akár középpályás is. Sajnos a térdsérülése miatt nem lépett annyit pályára, amennyit léphetett volna.”
JULIEN ESCUDÉ. „Elegáns volt, és csodásan osztogatta a labdát. Amikor a Sevilla játékosa voltam, mindig nagyon figyeltem, hogyan helyezkedem, ha nála volt a labda, mert egészen pontosan oda tette, ahová szerettem volna. Nagyon okosan helyezkedett, ezzel ellensúlyozva, hogy nem volt erős, gyors vagy magas.”
ANTONIO PUERTA. „Varázslatos játékos volt, borzalmas, hogy ennyire fiatalon, huszonkét éves korában elveszítettük. Kiváló bal lába volt, és bármit megcsinált, ami egy szélsőhátvédtől elvárható. Az ő csodálatos góljával vertük meg a Schalkét 2006-ban az UEFAkupa elődöntőjében, így találtuk szembe magunkat a Middlesbrough-val, és nyertünk négy nullra Eindhovenben.”
JESÚS NAVAS. „A magánéletben még jobban kedvelem őt, mint a pályán. Ami a képességeit illeti, gyors, erős, állhatatos, és a technikáját tekintve elsőrendű. Ennek ellenére sajnos nem mindenki érti a játékát, pedig ha tudod, hová szereti tenni a labdát, akár húsz gólpasszt is kaphatsz tőle egy idényben.”
MICHAEL CARRICK. „Játszottam vele a West Hamben és a Tottenhamben is, és láttam, ahogy évről évre fejlődik. Remekül látott a pályán, és mindkét lábával ügyes volt. Talán az agresszió hiányzott belőle, de fiatal volt még, és dolgozott rajta. A végeredményt a Man chester Unitedban láthattuk tőle.”
SEYDOU KEITA. „Többször is voltunk csapattársak, például a mali válogatottban és a Sevillában is. Él-hal a labdarúgásért, és kevesen adnak bele ennyire sokat a felkészülésbe, mint ő. Nem csoda, hogy a hazánkban és a korábbi klubjaiban is felnéznek rá.”
ADRIANO. „Félelmetes kétlábas futballista. Annyira jó volt mindkettővel, hogy nem is lehetett megmondani, melyik az igazi. Nagyon erős volt, az egyik leggyorsabb, akivel valaha pályán voltam. Ha teljesen egészséges volt, a sebességével, az erejével és a technikájával megállíthatatlanná tette magát.”
SONNY ANDERSON. „Már idősebb futballista volt a Lyonban, amikor kezdtem, és nagyon felnéztem rá. Amikor együtt edzettünk, láttam, hogy egészen más bolygóról érkezett. Okosan helyezkedett, általában előbb érte el a labdát, mint a védők.”
JERMAIN DEFOE. „Azonnal megszerettem a West Hamben. Defoe igazi kilences, aki bármelyik lábával bárhonnan lő, és ösztönösen érzi, hol a kapu. Hihetetlen erővel kezeli a labdát.”
Az edző:
JUANDE RAMOS. „Sok sikert értünk el vele, amikor a Sevillát irányította. Tudom, hogy a Tottenhammel megszenvedett, szerintem a nyelvtudás hiánya miatt. Az edzői képességeihez kétség sem férhet.”
Cserék:
01 – Paolo Di Canio
02 – Luís Fabiano
03 – Robbie Keane
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2020. decemberi számában.)
